Változnának az élettársi kapcsolat szabályai

Daróczi Dávid kormányszóvivő elmondta: egymillió ember él élettársi kapcsolatban, és ezek az emberek az élet számos területén hátrányt szenvednek, amiért nem házasságban élnek. Példaként említette, hogy mivel az élettársi kapcsolat nem vagyonközösség, ezért az élettársak nehezebben kaphatnak bankhitelt.

Hozzátette: egyes szociális juttatásoknál - mint a családi pótlék és a gyes - a házasságban élők többnyire jobban járnak, mint az élettársi kapcsolatban élők. Az együttélésnél mindenki csak a saját gyereke után jogosult a támogatásra, míg a házastársak gyerekeit "összeszámítják". A kormány tervei szerint ez megváltozna, és ugyanazok a szabályok vonatkoznának a bejegyzett élettársi kapcsolatra, mint a házasságra.

A házasságban élőknek 5 év együttélés kell ahhoz, hogy az elhalt fél után a házastárs jogosult legyen az özvegyi nyugdíjra, élettársaknál pedig 10 év. A kormány javaslata szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknek is elég lenne a jövőben az 5 év az özvegyi nyugdíjra jogosultsághoz.

Tendencia, hogy csökken a házasságkötések száma, egyre többen élnek együtt élettársként. A kormány lehetőséget kíván teremteni arra, hogy ezek az emberek is a házasfeleket megillető jogosítványokat kapjanak - mondta a kormányszóvivő.

A javaslat szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők öröklésére ugyanaz a szabály vonatkozik majd, mint a házasságban élőkre. A vagyonjogi területen is ugyanazok a jogok és kötelezettségek vonatkoznak majd a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőkre, mint a házastársakra. A bejegyzett élettársi kapcsolatot ugyanúgy anyakönyvvezető előtt kell bejelenteni, ahogy a házasságot.

Nemtől független jogok

Daróczi Dávid hozzátette: a kormány javaslata szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők ugyanolyan jogokat kapnak majd a szociális juttatások terén is, mint a házastársak. Hangsúlyozta: a bejegyzett élettársi kapcsolatnál a kormány azt javasolja, ne tegyenek különbséget aszerint, hogy az együtt élő felek milyen neműek, így az vonatkozni fog a férfi-nő, valamint a férfi-férfi és nő-nő kapcsolatra is.

Mint mondta, egyes területeken továbbra is megmarad a különbség a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között. Ilyen, hogy nem fogadhatnak közösen örökbe gyermeket a bejegyzett élettársi kapcsolatban együtt élők, és ez érvényes lesz nem közös gyermekeik örökbe fogadására is. Erre továbbra is csak a házasfeleknek lesz lehetőségük.

Egymás nevét is felvehetik

Különbség lesz, hogy míg házasságot 18 évnél fiatalabbak is köthetnek engedéllyel, bejegyzett élettársi kapcsolat csak ennél idősebbek között lesz lehetséges. A bejegyzett élettársi kapcsolatban élők egymás nevét is felvehetik, és össze is kapcsolhatják a két vezetéknevet, de nem használhatják a "-né" formulát.

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésénél nincs szükség válóperre, ha nincsenek vitás kérdések, a felek közjegyző előtt nyilatkoznak a kapcsolat megszűnéséről. Vagyonjogi vita vagy közös gyermek esetén azonban csak bíróság előtt lehet felbontani a kapcsolatot.

A kormány a jövő héten nyújtja be a javaslatot, ezzel egy hosszabb jogalkotási folyamat indul el: 120 törvényen kell "átvezetni" az új jogintézményt, ezek közül néhány kétharmados többséget igényel - mondta a kormányszóvivő. Példaként említette a nemzetbiztonsági átvilágításról szóló törvényt, amelyben az új jogintézmény miatt szükséges a formanyomtatvány módosítása, hiszen a törvény elfogadása esetén 2009. január 1-jétől lehetőség lesz arra, hogy valaki törvényes kapcsolatot létesítsen vele azonos nemű párjával.

Számos nyomtatványt kell módosítani

Emellett számos nyomtatványt, szoftvert is módosítani kell, ez indokolja a viszonylag hosszú átmenetet. A kormányszóvivő kérdésre válaszolva elmondta: a bevezetés nem jelent érdemi többletkiadást sem a szociális juttatások, sem a technikai átállás terén.

Az adózóknak kedvező és hátrányos adómódosítások

Önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak

Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik és az előbbiekbe visszamenőlegesen is be lehet fizetni három hónapig.

Társadalombiztosítás

A társadalombiztosítás terén is lesznek változások. A járulékterhek nem változnak, a járulékbevétel megoszlása viszont módosul az alapok között. A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-ről 24 százalékra nő, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken. Az egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 5-ről 4 százalékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 1 százalékra mérséklődik. A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal emelkedik, a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak esetében 9,5, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5 százalékra. A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetendő tagdíj mértéke 8 százalék marad. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7-ről 6 százalékra csökken. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3-ról 2 százalékra csökken.

Társasági adó

A társasági adó körében a fejlesztési tartalékképzés korlátja az adózás előtti eredmény 25 százalékáról 50 százalékára emelkedik, ami főleg a kis- és közepes cégek számára örvendetes, az 500 millió forintos korlát ugyanis nem változik. Az egyéni és társas vállalkozások számára kedvező változás, hogy az adóalap első 5 millió forintja helyett az első 50 millió forintig adózhatnak kedvezményes 10 százalékos kulccsal. Ennek azonban számos - egyebek között a foglalkoztatással összefüggő - feltétele van.

A vállalkozók - az adózás rendjéről szóló törvény módosításának köszönhetően - ezután csak akkor veszítik el kedvezményre való jogosultságukat, ha nettó adótartozásuk van. A társasági adóval kapcsolatos módosítások közül a képviselők "kilőtték" a banki céltartalék megadóztatására vonatkozó kormányjavaslatot, amitől tízmilliárd forintos nagyságrendű bevételt vártak. A kormány azonban Veres János pénzügyminiszter szerint a jövőre készülő új adócsomag részeként újra előveszi a témát.

Kisadók

Nem fogadták el a képviselők a kisadók összevonását kezdeményező kormányjavaslatot sem. A kormány a bürokráciát szerette volna csökkenteni a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az innovációs járulék új adónembe, az erőforrás-fejlesztési hozzájárulásba (efeho) történő összevonásával, ám az OÉT és az érintettek hevesen ellenezték ezt.

Építmény- és telekadó

Hétfőn eldőlt az is, hogy 2009-től a helyi építmény- és telekadózásban a számított értékalapú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület vagy korrigált forgalmi érték alapú adózást. Megmarad a luxusadó is, amelyet 2008-tól már nemcsak a magánszemélyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak fizetnie kell. A luxusadó mértéke nem változik: 0,5 százalék az ingatlan értékének 100 millió forintot meghaladó része után.

Változások az Art.-ban

Az adózás rendjéről szóló törvény sok ponton módosult, számos egyszerűsítésre és könnyítésre került sor. Például az adóigazolás iránti és a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet elektronikusan is be lehet terjeszteni, ugyanakkor a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében szigorodnak az ellenőrzési szabályok és a szankciók.

Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre az adóelkerülésre létrejött vállalkozások kiszűrése érdekében. Az APEH be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot. A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemély adózóknál 100 ezerről 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra emelkedik.

Forrás: MTI