Mai világunkat a felgyorsult életvitel és a kevés szabadidő jellemzi. Az ünnepek csak szusszanásnyi pihenést hoznak, hogy aztán újból visszaálljunk a mókuskerékbe. Ilyen körülmények között a mai ember számára a karácsony már mást jelent, mint elődeinknek.

A felmérések szerint a lakosság viszonya a karácsonyhoz még mindig pozitív. Miközben az ünnep veszített szakrális tartalmából, és inkább a monoton hétköznapok ellensúlyozása, a privát együttlét a cél, a karácsony modernizálódott is.

Változott-e a karácsony jelentése, és mi tartozik az ünnephez? A Szonda Ipsos 2003-as évet jellemző felmérése szerint a karácsony az emberek döntő többsége számára szeretteikkel való együttlétet, találkozást, összetartozást jelent, de ide sorolandók a karácsony ünnepi kellékei, a karácsonyfa, az ünnepi ételek és az ajándékozás is. Emellett sokaknak hozzátartozik az ünnepekhez a pihenés, a szabadság eltöltése is.

Noha a felnőtt lakosság kétharmada valamilyen módon kapcsolódik a keresztény, vallásos tartalmakhoz, az éjféli misén csak minden negyedik ember vesz részt. A vallási megítélés a különböző társadalmi csoportok között eltérően oszlik meg. Míg a nők, az idősebbek, a községekben élők karácsonykor jobban és több szállal kötődnek a valláshoz, addig a férfiak, a fiatalok és a fővárosban, illetve nagyobb településeken lakók kevésbé.

Ünnepeljünk azonban vallásos vagy modern formában, a legtöbb ember számára a karácsony még mindig a meghitt, jó hangulat, a családi együttlét szimbóluma. Mindössze 11-16 százalék ért egyet azzal, hogy az ünnep kiüresedett, kötelesség és teher. A hosszadalmas, sok időt igénylő előkészületek azonban némi rossz érzést okoznak a lakosság 54 százalékának, s ez a szám a nők körében eléri a 70 százalékot is. Annak érdekében, hogy az idén a mutatók jobban alakuljanak, oldalainkon számos tippel és ötlettel kívánunk a következő hetekben segítséget nyújtani.

[origo]