-
1848-ban Pestet Budával
hajóhíd kötötte össze, s a tömeg ezen keresztül ment át Budára. A
Lánchíd építése ugyan már folyt, de csak 1849. novemberében adták át
a forgalomnak.
-
1848. március 19-én
Pálffy Albert szerkesztésében megindult a márciusi fiatalok lapja, a
Marczius Tizenötödike. A hírlap fejlécében a következő szöveg
szerepelt: "Nem kell táblabíró politika." A lapba 1848 júniusában
?Egy kvietált huszárfőhadnagy néven Görgei Artúr is írt.
-
A sajtótörvényt
megszövegező Szemere Bertalan, nemcsak a Batthyány-kormányban, hanem
a második független felelős magyar kormányban is betöltötte a
belügyminiszteri posztot, sőt, e kormánynak miniszterelnöke is volt.
-
1849. március 15-én a
magyar kormány kezén lévő területeken hivatalosan is megünnepelték a
forradalom első évfordulóját. Debrecenben egy, a magyar oldalon
harcoló olasz gyalogezred zenekara adott térzenét, de ünnepséget
tartottak a cs. kir. csapatok által körülzárt komáromi és
péterváradi erődben is. Petőfi ezen a napon futárként Kolozsvárról
Debrecenbe utazott, így egyik ünnepségen sem vehetett részt.
-
Az Egressy-családból
hárman is szolgálták a szabadságharc ügyét. Gáboron, a színészen
kívül, testvére, Béni, a zeneszerző, illetve Gábor fia, Ákos is
honvédként szolgált a hadseregben.
-
A császári hadsereg
huszárezredei két, Itáliában szolgáló ezred kivételével a magyar
hadsereg soraiban harcoltak 1848-49-ben, ugyanakkor megtartották
régi nevüket és feketesárga zászlajukat. A két előbbi huszárezredet
is újjászervezték, s ezeken kívül további hatot alakítottak, amelyek
Hunyadi, Lehel vezér, Mátyás király, Károlyi István, Bocskai és
Attila nevét viselték.
-
A magyar
szabadságharcban a honvédsereg oldalán lengyel, német és olasz légió
is harcolt, ugyanakkor Velencében és Észak-Itáliában is alakult
egy-egy magyar légió a cs. kir. hadsereg átszökött magyar
katonáiból.
-
Az 1848-as forradalom győzelme után a magyar
országgyűlés törvényben állította vissza "ősi jogaiba" az ország
címerét és a nemzeti színeket. Ezek később - rendszerint a megye
címerével kombinálva - viharos gyorsasággal jelentek meg a már
márciustól szerveződő nemzetőrségek zászlóin. A megyénként alakuló
nemzetőrség lobogóit a kiállító terület közössége adományozta és
készíttette. A sokféle zászló egységesítésére külön rendeletet hoztak,
ám nem sok sikerrel.
-
1848 törvényei Magyarország legszélesebb rétegét, a
jobbágyságot kedvezően érintette. Felszámolták a jobbágyrendszert,
megszüntették a robotot és az úrbéri szolgáltatásokat. A tizeddel
együtt nem törölték el a szőlődézsmát. Nem intézkedtek a volt
jobbágyok erdő- és legelőhasználatáról, és az irtványföldekről sem.
-
József főherceg nádor sokat tett a magyar gazdaság
és kultúra fejlesztéséért, támogatta a mérsékelt reformereket és
igyekezett közvetíteni az udvar felé.
-
Többek között Alcsúton mintagazdaságot hozott
létre, amely a legkorszerűbb mezőgazdasági eljárásokat használta.
Létrehozta a Városszépítő Bizottságot, amely hazánkban az első
városrendezési terveket készítette, és amelynek nagy jelentősege volt
a mai Pest városszerkezetének kialakításában.
-
Görgei Artúr, a szabadságharc egyik jeles tábornoka
vegyészmérnöknek készült, és több társához hasonlóan a császári
hadseregből lépett át a forradalmi haderőbe.
-
Petőfi Sándor kokárdáját március 15-e előtti
éjszaka felesége, Szendrei Júlia készítette.
-
A költő a forradalom napján kék zsinóros kabátot
(atillát) viselt. Kardot kötött az oldalára - ami egyébként nem volt
szokása -, és nagy tollas kalapot vett fel. Tudatosan készült a
forradalmi szerepre, katonai mintára tudta: egy vezetőnek már
messziről jól kell látszania.
-
1848-ban a magyarországi folyókon egyetlen állandó
kőhíd létezett, a Lánchíd. Pontosabban a hidat még csak ekkor
építették: a láncokat 1848 nyarán húzták fel, s csak 1849 novemberére
készült el végleges formában.
