|
 Az 1848-as év januárjától hirtelen felgyorsulnak az
európai és ezzel együtt a magyarországi események. Míg nálunk a
pozsonyi országgyűlésen zajlanak a viták, addig Európa többi részén
újra az utcára kerülnek a megoldatlan problémák. Milánóban a megemelt
dohányárak miatt kirobban az ún. "dohánylázadás". Január 12-én
Palermóban tör ki forradalom a Bourbon-ház ellen.
A szicíliai harcok hírére január 27-én Nápolyban is
forradalom üt ki, amelynek nyomására II. Ferdinánd két nap múlva
bejelenti, hogy megadja népének az 1820-as alkotmányt. Időközben a
pozsonyi országgyűlés felsőtáblája is elfogadja a közteherviselés
elvét, majd a háziadóról és az országos pénztárról, valamint február
4-én a jobbágyterhek kötelező örökváltságáról szóló törvényjavaslatot.
Február 22-én kezdődnek Franciaországban azok a
forradalmi harcok, melyek aztán később számos európai mozgalomra
hatással voltak, így a bécsire és a pestire is.
Ezen a napon Párizsban az aznapra tervezett
ellenzéki bankett betiltása miatt hatalmas tömegtüntetések zajlanak,
este barikádokat emelnek, és megkezdődnek a torlaszharcok. Másnap
egész nap heves harcok folynak a felkelők és a katonaság, illetve a
bizonytalankodó Nemzeti Gárda közt. 24-én lemond Lajos Fülöp, a
"polgárkirály", s a költő Lamartine vezetésével ideiglenes kormány
alakul. 25-én a királyság mint államforma megbukik, kikiáltják a
köztársaságot.
Ugyanaznap Pozsonyban Kossuth Lajos bejelenti, hogy
felirati javaslatot terjeszt az országgyűlés elé, melyben reformokat
és alkotmányt kér az osztrák és cseh örökös tartományok számára.
Február hónap jelentős eseménye még, hogy Londonban megjelenik az
1847-ben megalakult Kommunisták Szövetségének Karl Marx és Friedrich
Engels által kidolgozott programja, a Kommunista kiáltvány.
Március elsején végre Pozsonyba is megérkezik a
február 22-i párizsi forradalom híre, mire 3-án Kossuth javaslatot
terjeszt elő, melyben a közteherviselés kimondását, a kárpótlás
melletti jobbágyfelszabadítást, a városi kérdés megoldását, a
politikai jogok megadását, felelős parlamenti kormány kinevezését
kívánja; a javaslatot az ülés egyhangúlag el is fogadja. Pesten pedig
a reformer politikusokat egyesítő Ellenzéki Kör elhatározza, hogy az
országgyűléshez intézendő petícióval támogatja Kossuth feliratát.
Március 5-én Franciaországban bevezetik az általános és közvetlen
választójogot, 9-én Széchenyi István felajánlja V. Ferdinánd magyar
királynak, hogy nevezze ki őt királyi biztossá a reformok
megvalósítása és a nyugalom biztosítása érdekében.
 Március 11-én Irínyi József, az Ellenzéki Kör
megbízásából 12 pontba sűríti Kossuth március 3-i feliratának
lényegét. 12-én Pesten a Pilvax (vagy más néven Fillinger) kávéházban
a radikális "középponti ifjúság" elhatározza, hogy egy politikai
"bankett" keretében a 12 pontot a március 19-i József-napi vásározók
elé terjeszti.
Március 13-án Bécsben Metternich kancellár ellen
tüntetés kezdődik, melyet katonai sortűz zavar szét, de a nép
barikádokat emel és utcai harcok törnek ki. Este Metternich és Apponyi
György magyar udvari kancellár lemond. Ezalatt az Ellenzéki Kör
elfogadja a 12 pontot, míg Petőfi Sándor megírja a Nemzeti dalt.
Másnap Ferdinánd császár megígéri, alkotmányt ad az örökös
tartományoknak, engedélyezi a teljes sajtószabadságot és a nemzetőrség
felállítását.
Pozsonyban a bécsi hírek hatására a felsőtábla
azonnal elfogadja a március 3-i felirati javaslatot. Pesten délután az
Ellenzéki Kör népgyűlésén Klauzál Gábor javaslatára elfogadják, hogy a
12 pontot nem Bécsbe küldik fel királyi megerősítésre - mint azt ahogy
a radikálisok szerették volna -, hanem először Batthyány Lajosnak
Pozsonyba. Ott aláírásokat kell gyűjtenie rá, s így beterjesztenie az
országgyűlés elé.
Este 21 óra körül érkeznek az első hírek Pestre, s a Pilvaxban a
fiatalok elhatározzák, ejtik a március 19-i gyűlés tervét és helyette
már másnap, március 15-én tömegtüntetést rendeznek Pest-Budán, hogy a
12 pontot a nép elé terjesszék.
|
