Csökken a személyi jövedelemadó

A foglalkoztatás ösztönzése és az egyenletesebb adóterhelés érdekében január 1-jétől változnak a személyi jövedelemadó szabályai. Az adó alapja a bruttó bérnek a (27 százalékos foglalkoztatói) járulékmértékkel növelt összege lesz. Az alsó adókulcs 17%-ra, a felső kulcs 32%-ra csökken. Az alsó sávhatár 5 millió forintra emelkedik, így 10-ből 9 polgár jövedelme a legalacsonyabb kulcs alá fog tartozni jövőre. Megszűnik a magánszemélyek különadója. Egy átlag körül kereső magyar munkavállaló másfél havi fizetéssel többet vihet majd haza 2010-ben hasonló bruttó bér mellett.

Az előző években megkezdett egyszerűsítő és az adóbázis szélesítésére vonatkozó lépések folytatásaként 2010-től az SZJA adókedvezmények a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetések) kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűnnek.

Az adómentes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások adóztatása átalakul: az adóbázis szélesítése érdekében egyes adómentes természetbeni és pénzbeli juttatások adó alá kerülnek.

5 százalékponttal csökken a munkáltatói járulék, megszűnik a különadó

A vállalkozások terheinek csökkentésével javul a vállalkozások és így az ország versenyképessége is, nő a hazai teljesítmény, újra beindulhat a növekedés. A vállalkozások munkavállalók után fizetendő járuléka 5 százalékponttal csökken, a tételes egészségügyi hozzájárulás és a kisadók eltörlésével pedig könnyebbé válik a munkahelyek megőrzése és újak teremtése. Az intézkedések hatására jövőre mintegy 400 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál, így könnyebben lehet munkát kínálni és vállalni.

A tőkére rakodó terhek enyhítése és az egységes társasági jövedelemadóztatás bevezetése érdekében a társasági adóalap szélesítése mellett megszűnik a vállalkozások különadója. A beruházáshoz, a jogdíjhoz, valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó, és a holdingközpontok létrejöttét segítő kedvezmények kivételével az adóalap-kedvezmények megszűnnek, a társasági adó adókulcsa 19 százalékra emelkedik.

A megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a rehabilitációs hozzájárulás háromszorosára emelkedik. Az áfa-mérték megváltozását követve az EVA-adókulcs 30 százalékra nő.

A munka terheinek csökkentéséhez szükséges források előteremtése

A költségvetés egyensúlyát nem lehet felborítani, ezért nőnek a fogyasztás terhei, szűkülnek vagy megszűnnek a kedvezmények. A munka terheinek csökkentését segíti a vagyon megadóztatása is. Ennek egyik eszköze a jövedéki adó emelése (2010. január 1-jével 8 százalékkal emelkedik a gázolaj, 8,9 százalékkal a cigaretta jövedéki adója), valamint a vagyonadó, amelyet egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után kell fizetni. Az ingatlanokat érintő vagyonadó mértéke: 0-30 millió Ft-ig 0,25 százalék, 30-50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett 0,5 százalék; az első ingatlan 30 millió forintig, a második 15 millióig adómentes, a harmadik, illetve a sokadik ingatlan pedig már az első forinttól adózik. A kormány a vagyonadó bevezetésekor is kiemelten figyelembe vette a szociális és igazságossági szempontokat, így a nagycsaládosok a harmadik és minden további gyermek után is 15 százalékos kedvezményben részesülnek, Az adókedvezmény maximális mértéke 395 000 Ft. (Pl: A lakás forgalmi értéke 50 millió Ft és öt gyermeke él az adóalannyal együtt a lakásban, akkor a fizetendő adó a kedvezmény nélkül 145 000 Ft, lenne. A harmadik gyermek után lehet kedvezményt érvényesíteni, azaz 3X21.750 F t= 65 250 Ft. az adókedvezmény összege. Így 79 750 Ft. lesz a fizetendő adó.) A nyugdíjasok és a munkanélküliek számára pedig biztosította a kormány az adófelfüggesztés lehetőségét.

A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsik mentesülnek a gépjárműadó alól, a személy- és tehergépjárművek adója ugyanakkor közelítőleg 15 százalékkal emelkedik.

4%-ra csökken a lakásvásárlási illeték

Csökken a visszterhes vagyonátruházási illeték (az ingatlan, az ingó, valamint a vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő illeték, ha a szerzésre ellenérték fejében kerül sor) általános mértéke a korábbi 10%-ról 4%-ra. A lakások (lakásvásárlás esetén fizetendő) esetében pedig 6%-ról 4%-ra csökken az illeték mértéke, ám 4 millió forintig továbbra is csak 2%-os mértékkel kell az illetéket fizetni. (A bevétel-csökkenés részbeni pótlását szolgálja, hogy illeték-kötelessé válik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban való közvetett vagy közvetlen tulajdonszerzés, ha annak mértéke – a vagyonszerző és közeli rokonai, gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévő vagyoni betétekkel együtt – a 75%-ot eléri.)

Offshore cégeknél bevezetett szigorító intézkedések – forrásadó

Az offshore cégek esetében szigorú intézkedések lépnek életbe január 1-jétől: 30%-os forrásadó terheli a belföldi forrásból fizetett kamatot és jogdíjat, szolgáltatási díjakat.

2. Szociális változások

Radikálisan csökken a távhő áfája
A kormány az augusztusi 18%-os kulcsba sorolást követően újra csökkenti a távhő áfáját: januártól a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá kerül a távhő. Ezzel januártól országosan a mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban élő közel 2 millió ember terhei csökkennek jelentősen. Az Áfa-csökkentésnek is köszönhetően például egy átlagos budapesti távfűtéses lakás éves fűtési költsége 2010-ben akár 45-50 ezer forinttal is kevesebb lehet.


a. Munkaügyet érintő változások

Nő a minimálbér és a garantált bérminimum

2010. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege (minimálbér) 73.500 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló havi garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 89.500 forint. A minimálbér esetében ez 2,8%-os, a garantált minimálbér esetében pedig 2,3%-os emelkedést jelent 2009-hez képest.

Kötelező részmunkaidő gyes-ről és gyed-ről visszatérőknek

2010. januárjától a közszférában a gyes-ről, gyed-ről visszatérőket saját kérésükre kötelező lesz részmunkaidőben foglalkoztatni legfeljebb a gyermek hároméves koráig. A munkáltató a munkavállaló írásos kérésére köteles lesz a kinevezést módosítani és heti húsz órának, illetve a korábbi kinevezés szerinti munkaidő felének megfelelő munkaidőt, illetve az ezzel arányos illetményt megállapítani. A részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó új szabályok a bírák kivételével (a rájuk vonatkozó kétharmados szabály módosítására az ellenzék támogatásának hiányában nem kerülhetett sor) minden állami szerv által foglalkoztatottra (azaz a közalkalmazottak és köztisztviselők mellett az ügyészekre, a katonákra, illetve a rendőrökre, a tűzoltókra) kiterjed.

RÁT

Jövő évtől azokban a családokban, ahol két vagy több aktív, tartósan munkanélküli van, csak az egyikük lehet jogosult rendelkezésre állási támogatásra (RÁT). A rendelkezésre állási támogatás szabályainak változása nem jelenti azt, hogy a kormány cserben hagyná a támogatási rendszerből ily módon kikerülőket: a kormány kiemelten kezeli az érintettek célzott foglalkoztatását, illetve a különböző munkaerő-piaci programokban való részvételüket. A kormány célja kettős: senki ne maradjon ellátás nélkül, ugyanakkor növekedjen annak az esélye, hogy többen térhessenek vissza a tartós munkanélküliségből a munka világába.


b. Nyugdíjasokat érintő változások

4,1%-kal emelkedik a nyugdíj
Januártól 4,1%-kkal emelkedik valamennyi nyugdíj és a baleseti járadék. A 4,1%-os nyugdíjemelés mintegy 2,7 millió nyugdíjas számára biztosít átlagosan havi közel 3450 forintos többletet. Az öregségi nyugdíjban részsülők átlagosan 3500, a rokkantsági nyugdíjban részsülők átlagosan 2850, a főellátásban özvegyi nyugdíjban részesülők pedig átlagosan 2380 forintos emelésben részesülnek januártól. Összes költségvetési vonzata 110,1 milliárd Ft.

A korábbi svájci indexálás módszerét felváltja a kizárólag az inflációtól függő nyugdíjemelés. Ugyanakkor megmarad az évközi korrekció lehetősége is arra az esetre, ha az áremelkedés a prognózistól eltérő mértékű lenne.

Nyugdíjprémium bevezetése

Január 1-jével kerül sor a 13. havi nyugdíjat felváltó, GDP-hez kötött nyugdíjprémium bevezetésére. Nyugdíjprémium kifizetésére leghamarabb abban az esetben kerülhet sor, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege maximum 20 ezer forint lehet. A nyugdíjprémium összege akkor éri el a 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget – 80 ezer forintot – ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot.

Folytatódik a nyugdíjkorrekció

Jövőre az idén elmaradt lépések megvalósításával folytatódik a nyugdíjkorrekciós program. Egységesen 2%-kal emelkednek az 1988. és 1990. között megállapított saját jogú nyugdíjak. Egységesen 4%-os emelést kapnak az 1992-1995-ben megállapított nyugdíjjal rendelkezők, mivel ezekben az években volt a legkedvezőtlenebb a nyugdíjba vonulás szabálya. Egységesen 4%-kal emelkedik az 1997-1998. között megállapított saját jogú nyugdíjak összege. Az érintett mintegy 820 ezer nyugdíjas tehát a már említett 4,1 százalékos januári emelésen felül kapja meg ezt a korrekciós emelést. A korrekció költségvetési vonzata 25,5 milliárd Ft.

Keresetkorlát

2010. január elsejétől megszűnik a keresetkorlát azok esetében, akik 2008. január 1-je előtt úgy vonultak nyugdíjba, hogy nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Azok esetében, akik 2008. január 1-je után vonultak a korhatár betöltése előtt nyugdíjba és dolgoznak, továbbra is megmarad a keresetkorlát a minimálbér másfélszereséig. Tehát amennyiben nyugdíj melletti jövedelmük eléri a minimálbér másfélszeresét, akkor a nyugdíjuk folyósítását szüneteltetni kell.


3. Közrend, közbiztonság erősítése

Szigorodik a Büntető Törvénykönyv

2010. január 1-jével a Büntető Törvénykönyvben a pénzbüntetés kiszabható legalacsonyabb összege 3000 forintról 75 000 forintra, legmagasabb összege 10 800 000 forintról 108 000 000 forintra emelkedik. Ez az emelés egyrészt megteremti a fokozatosságot a szabálysértési pénzbírság maximális összege (150 000 forint) és a pénzbüntetés minimuma között, másrészt hozzáigazítja a pénzbüntetés kiszabható összegét a megváltozott társadalmi és piacgazdasági viszonyokhoz.
Tekintettel arra, hogy a megemelt pénzbüntetés az elkövetők egy része számára jelentős anyagi terhet jelenthet, a törvény lehetővé teszi azt, hogy a bíróság a pénzbüntetést kiszabó határozatában akként rendelkezzen, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizesse meg.

2010. január 1-jével értékhatártól függetlenül büntetendő lesz a fémkereskedelmi engedélyköteles fémekre, a nemesfémekre, valamint az ezen fémek valamelyikét tartalmazó ötvözetekre elkövetett lopás, rongálás és orgazdaság. A büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés lesz, ezzel e tárgyak a kulturális javakkal azonos védelmet kapnak.

Szabálysértési törvény módosítása

2010. január 1-jétől a 20 ezer forintot meg nem haladó tulajdon elleni szabálysértések ügyében nemcsak a jegyzőhöz, hanem a rendőrséghez is lehet fordulni, ahol a felderítés érdekében a „halaszthatatlan cselekményeket” el kell végezni, és a bejelentést fel kell venni. A jegyzőnek – aki továbbra is szabálysértési hatóság marad a tulajdon elleni szabálysértések körében – több embere lesz, hiszen a településőrrel megerősítve képessé válhat arra, hogy a szabálysértésekben eljárjon.

2010. január 1-jével létrejön a központi szabálysértési nyilvántartás, amelynek célja az eljárás alá vont személy szabálysértési előéletének nyilvántartása. A nyilvántartás létrehozatalával lehetővé válik, hogy az eljárás alá vont személy korábban elkövetett és jogerősen elbírált szabálysértési ügyeit a későbbi eljárásokban a hatóság figyelembe tudja venni. A tulajdon elleni szabálysértések elleni fellépést is segíti az a módosítás, amely a szabálysértési hatóságok illetékességét változtatja meg. A javasolt módosítás szerint a szabálysértések esetén az illetékességet főszabályként az elkövetés helye alapozza meg és nem az elkövető lakhelye. 

Konfliktuskezelő képzés rendőröknek

A Rend és Biztonság program keretében konfliktuskezelő képzés indul tizenháromezer közterületi szolgálatot teljesítő rendőrnek januárban. A képzés célja a rendőri intézkedések hatékonyságának javítása úgy, hogy a fellépés – a szakszerűséget és a határozottságot megőrizve – toleránsabb, empatikusabb és előítélet-mentesebb legyen.


4. Pénzügyi biztonság, hatékonyabb fogyasztóvédelem

Megerősödik a PSZÁF

A PSZÁF korábbi, fogyasztóvédelmi megerősítését követően január 1-jétől tovább szélesedik a jogköre, így a Felügyelet a korábbinál hatékonyabban láthatja el az ügyfelek védelmét és rendezett keretek között tarthatja a hazai pénzpiacon működő szervezeteket.

Szigorúbb szabályok a hitelezéseknél, nagyobb védelem a hiteleseknek

Jövő évtől változnak a hitelintézetekre és a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó szabályok is, részint a banki magatartási kódexszel is összhangban szigorúbb előírások vonatkoznak majd a hitelezés egész folyamatára, a reklámozástól, a szerződésmódosításon keresztül az esetleges elárverezésig. A magas kamatú és költségű gyorskölcsönök felvételéből eredő eladósodási folyamat megelőzése érdekében a 65%-nál nagyobb THM-ű hitel évente egy embernek csak egyszer nyújtható, de az is csak maximum 250 ezer forintig.

Csökkennek a tőkejövedelmekre rakodó terhek

A megtakarítások ösztönzése érdekében a tőkejövedelmeket (pl. a kamatot, osztalékot) terhelő 20, illetve 25 % forrásadóval szemben a tartós befektetéseket forrásadó könnyítés segíti, 3 éves lekötés után a hozamot csak 10% mértékű adó terheli, 5 éves lekötés esetében pedig adómentes lesz.

Kellő biztonságot nyújt a magán-nyugdíjpénztári tagok számára, hogy 2010. január 1-jétől bevezetik a magán-nyugdíjpénztári hozamgaranciát, amivel kezelhetővé válnak a kedvezőtlen befektetési évekből – mint például a 2008. év – származó negatív eredmények is. Így nem fordulhat elő, hogy a nyugdíjazáskor felhalmozott megtakarítás elmarad attól a tőkeösszegtől, amely akkor keletkezett volna, ha valamennyi befizetés pontosan az inflációnak megfelelő hozamot ért volna el a felhalmozási időszakban.


5. Gyermekeket érintő intézkedések

Elindul a bölcsődei férőhely-bővítési program

A kormány 2012-ig 15-16 ezer új férőhellyel kívánja bővíteni a nappali ellátást, elsősorban európai uniós források felhasználásával és új ellátási formák kialakításával. Ehhez a törekvéshez kapcsolódóan már 2010. január 1-jétől 20 százalékkal emelkednek a csoportlétszámok, és 2010. január 1-jétől mintegy 15 százalékkal emelkedik a bölcsődei normatíva is (az 540 ezer Ft/fő emelkedik mintegy 15 százalékkal (621.000 forintra).

A bölcsődei férőhely-hiányt mérsékelheti egy új, a családi napközihez hasonló tartalmú, de egyszerűbb és rugalmasabb szabályozással bevezetendő napközbeni ellátási forma, a családi gyermekfelügyelet. A családi gyermekfelügyelet – amely 2010. január 1-jétől működtethető – egyéni vállalkozás keretében munkahelyeket is teremthet.

2010. január 1-jétől rugalmasabbá válnak a csoport-, osztályszervezési feltételek az iskolákban is, hiszen jövő évtől – a jelenlegi három helyett – négy egymást követő évfolyam tanulóiból lehet összevont osztályt szervezni az általános iskolában és az alapfokú művészetoktatásban. 2010. január 1-jétől mindezeken túl az iskola vagy óvoda fenntartó saját hatáskörben dönthet a maximális csoport-, illetve osztálylétszám – az óvoda vagy iskola méretétől függően 10-20 százalékos – túllépéséről.

Bővül a gyermekétkeztetés köre: már a hetedikesekre is kiterjed

A kormány ígéretének megfelelően jövőre is tovább bővül azon gyermekek köre, akik ingyenes étkeztetésben részesülhetnek. 2010. január 1-jétől ugyanis a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődések, óvodások, valamint az 1-6. osztályos diákok mellett a 7. osztályos rászoruló gyermekek is ingyenesen étkezhetnek. Természetesen megmarad emellett a kedvezményes étkeztetés lehetősége azon bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekek számára is, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosultak, de tartósan betegek, fogyatékosok, illetve 3 vagy több gyermeket nevelő családban élnek.


Iskolagyümölcs program indul

Január 1-jétől 600 millió forintos uniós forrás bevonásával indulhat meg az iskolagyümölcs program az 1-4. osztályos tanulók számára. A június 30-ig tartó program célja a hazai gyümölcsfogyasztás növekedésének elősegítése és az ifjúság táplálkozási szokásainak javítása. Az iskolafenntartók – önkéntes részvételi alapon – vissza nem térítendő támogatás segítségével biztosíthatnak almát az alsó tagozatos tanulóknak.


6. Esélyegyenlőség erősítése

Telepfelszámolás
2010 januárja és 2014 márciusa között Magyarország ötszáz cigánytelepe közül száz felszámolására kerül sor. Csak jövőre 1 milliárd forint jut erre a célra.

Romák a közigazgatásban

2010 januárjától 200 roma diplomás kezdheti meg határozatlan idejű munkaviszonyát a közigazgatás különböző szintjein. Az októberben elindult program – amelynek célja a vezető roma értelmiségi réteg kiszélesítése és megerősítése – része a romák felzárkóztatását és beilleszkedését szolgáló intézkedéssorozatnak. A program keretében sikeresen pályázók ingyenes versenyvizsga-felkészítő tanfolyamon vesznek részt, a vizsga letétele után pedig különböző közigazgatási szerveknél helyezkedhetnek el. A felkészítést, és a pályázók első éves fizetését is az Államreform Operatív Program keretében, európai uniós forrásból finanszírozza a kormány.


7. Közlekedést érintő változások

Módosul a KRESZ

A január 1-én életbe lépő KRESZ-módosítás célja a szabályosan közlekedők, a kerékpárosok, a gyalogosok védelme, az előírások egységesítése, egyszerűsítése, a szabálykövető magatartás erősítése és egyes korszerű forgalomtechnikai megoldások bevezetése. Fontos hangsúlyozni, hogy egészében nem kerül átírásra a KRESZ, csupán a szabályok egy része változik.
Néhány részlet: Az új KRESZ pontosítja a gyalogos átkelőhely forgalmi rendjére vonatkozó szabályokat. A jövőben a zebra felé tartó autósok csak olyan tempóban haladhatnak majd, hogy még az átkelő előtt képesek legyenek megállni. Január elsejétől már nemcsak a villamos-megállóhelyeket, hanem más menetrend szerint közlekedő járművek és az iskolabusz megállóhelyét is csak fokozott figyelemmel lehet megközelíteni. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a kerékpárosok a táblával jelzett egyirányú utcákban kerékpársáv hiányában a megjelölt iránnyal szemben közlekedjenek. A módosítás feloldja a kerékpárok szoros jobbra tartási kötelezettségét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kerékpárosok az út közepén haladhatnak majd. Szintén fontos változás, hogy a biztonsági feltételek fennállása esetén a forgalmi okokból álló járművek mellett vagy között a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok, az álló járművek mellett jobbról a kerékpárok pl. a piros lámpánál előre haladhatnak. Az új szabályozás pontosítja a hatósági jelzésre vonatkozó rendelkezéseket, a rendszám nélküli közlekedés visszaszorítása érdekében. A rendszámot jól látható helyen és módon kell a járművön elhelyezni, meglétét és állapotát indulás előtt ellenőrizni kell. Korábban a KRESZ csak azt írta elő, hogy a járműnek rendelkeznie kell rendszámmal, mostantól azonban azt is, hogy a rendszámot fel kell szerelni, és meglétét indulás előtt ellenőrizni kell.

Egyablakos ügyintézés bevezetése az autósok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében

Január elsejétől kerül bevezetésre az autósok adminisztrációs terheit csökkentő egyablakos ügyintézés, amelynek célja az egy helyen és időben végzendő műszaki, környezetvédelmi vizsga és eredetvizsgálat bevezetése. Ez nem kerülne többe, mint a korábbi, külön-külön elvégeztetett vizsgák összköltsége. Az eljárás tehát gyorsabb és egyszerűbb lesz, miközben maga az ügyintézés nem drágul.

Rendelet szigorítja az autóbontók működési feltételeit

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztérium rendelete január 1-jével szabályozza az autóbontók működési feltételeit, tovább nehezítve az illegális vállalkozások működését. A járművek bontásához január elsejétől a közlekedési hatóság által kiállított bontási engedély – „bontási átvételi igazolás” – lesz szükséges. Az igazolás kiállítása előtt a bontóban meg kell majd vizsgálni a jármű alváz- és motorszámának eredetiségét, valamint hogy a jármű azonos-e a kérelmező által átadott okmányon szereplő járművel. Az igazolás többek közt tartalmazza majd a tulajdonosa által tovább üzemeltetni nem kívánt jármű hulladékként, elbontási célból történt átadását és átvételét. A bontóban a vizsgálat során elvégzik a felhasználható alkatrészek minőség-ellenőrzését is. A minőség-ellenőrzés eredménye alapján az alkatrészeket színjelzéssel kell ellátni. A javítás nélkül beépíthető alkatrészt kék, a javítható, vagy felújítható alkatrészt ezentúl piros színnel kell megjelölni, a színjelzést később kereskedelmi értékesítés esetén a számlán is fel kell tüntetni.


8. Változások az egészségügyben

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó jogosultság módosítása

2010. január 1-jétől amennyiben az egyes biztosítási jogviszonyok között 30 napnál rövidebb a megszakítás, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szempontjából a biztosítási időt folyamatosnak kell tekinteni, így senki nem maradhat például egy néhány napos munkaviszony megszakítás miatt biztosítás nélkül.

Gyermekápolási táppénz meghosszabbítása méltányossági alapon

2010. január 1-jétől az egészségbiztosító méltányosságból az előírtnál több napi gyermekápolási táppénzt állapíthatna meg azok részére, akik a gyermekük betegsége folytán erre rászorultak. A súlyosan beteg gyermekek gyógyulásához nem feltétlenül elegendő a törvényben biztosított időtartam (a gyógyulás sok dologtól függ, pl.: a gyermekek száma, kora), így előfordulhat, hogy a szülő nem tudja gyermekét ápolni, vagy a jogszabályokat kijátszva saját jogán megy táppénzre, vagyis a foglalkoztatónak kell kifizetnie a biztosított után a táppénz hozzájárulást.


9. Egyéb intézkedések

Változnak a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályok

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében január 1-jétől a termékdíjas szabályozás eddigi rendszerével szemben, ahol – a hulladékgazdálkodási felelősség megosztására figyelemmel – a kereskedelmi csomagolás esetén mind a gyártónak, mind az első továbbforgalmazó vevőnek termékdíjat kellett fizetnie – a díjfizetésre kizárólag a gyártó lesz kötelezett (tehát a kereskedő eddigi fizetési kötelezettségét is a gyártó, azaz az első belföldi forgalomba hozó fizeti meg).

Az adminisztrációcsökkentés jegyében a termékdjífizetési kötelezettségnek nem a csomagolás darabszáma után, hanem a tömege alapján kell eleget tenni, így az érintett kötelezettek számára jelentősen egyszerűsödik a bevallás.

Nemzeti Kulturális Alap finanszírozási rendszerének hatékonyabbá tétele

2010. január 1-jétől az ötöslottó játékadójának 90 százalékából fedezik a Nemzeti Kulturális Alap bevételét, a kulturális járulék pedig megszűnik. A járulékfizetési kötelezettség minden, az eddig e kötelezettség alá tartozó termék esetében megszűnik (például: a hirdetések, a CD-k, az országos rádió-és televízió-műsorszolgáltatás, könyv, újság, divattervezés stb.).

A járulékfizetési kötelezettség megszüntetése a jelenlegi gazdasági helyzetben segítséget jelenthet az eddig járulékköteles tevékenységet folytató vállalkozásoknak. A finanszírozás átalakításának köszönhetően várhatóan nő a Kulturális Alap bevétele, ami a magyar kultúrát népszerűsítő programok elindítását segítheti elő, mint például az olvasáskultúrát és a magyar nyelv ápolását is népszerűsítő Márai-program.

Egyszerűsödik a vizsgaszervezés a felnőttképzésben

Január 1-től – a szakképzési törvény módosításának köszönhetően – jelentősen egyszerűsödik a felnőttképzési intézményekben folyó oktatás vizsgaszervezése. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a vizsgaszervezés egyablakos rendszerben történik majd. Megszűnik a pályázati rendszer, amelyet a szakképesítés egy-egy területéért felelős miniszter külön-külön működtetett, az engedélyezés egyszerűbben, hatósági eljárás keretében történik majd. Az engedélyeztetést olyan hatóság látja majd el, amely már most is szakképzési feladatot lát el. Ez az intézmény tárolja majd központilag a vizsgairatokat is a jegyzők helyett, így lehetővé válik a szakmai vizsgák dokumentumainak központi nyilvántartása, egyúttal az igénylők számára is egyszerűbb, áttekinthetőbb lesz a hiánypótlás és a bizonyítványmásolatok kiállítása. A vizsgaszervezésre jogosultságot kapó intézmények az ország egész területére érvényes engedélyt kapnak, amely az eddigi négy év helyett visszavonásig érvényes lesz. A vizsgaszervezőknek továbbra is szigorú alkalmassági követelményeknek kell majd megfelelniük, és bevezetik kötelező időszakos ellenőrzésüket is.

Változások a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaiban

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 2010. január 1-jén hatályba lépő módosítása – összhangban a kormánynak a kis súlyú jogsértések esetén a szankcionálás fokozatosságát célzó korábbi elvi döntéseivel – a hatósági ellenőrzés során alkalmazható szankciókat szabályozza újra. Az ellenőrző hatóság a kiemelt fontosságú közérdeket vagy mások jogait nem sértő, a jogsértő által felszámolható jogsértések esetében a jövő évtől – az egy éven belüli ismételt jogsértések kivételével – a jogszabálysértő személyt bírság kiszabása nélkül figyelmezteti a jogszabálysértésre, és ezzel együtt kötelezi a jogszabálysértés megszüntetésére.

Egyéni vállalkozókat és az egyéni céget érintő változások

Az egyéni vállalkozókat és az egyéni cégeket érintő, 2010 januárjától életbe lépő változások – elismerve a kisvállalkozók gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepét – megkönnyítik az egyéni vállalkozók tevékenységét, a cégalapítást, csökkentik az adminisztratív terheket. (Az egyéni vállalkozók esetében fontos könnyítést jelent például, hogy szüneteltethetik tevékenységüket - legalább egy hónapig, de legfeljebb öt évig - és a szüneteltetés időtartama alatt adót és tb-járulékot sem kell fizetniük.)

Az egyéni cégek a társasági adóalanyokra vonatkozó szabályok szerint működhetnek a jövőben, így szabadabban dönthetnek az elért eredmény felhasználásáról, ami várhatóan hozzájárul majd a vállalkozói kedv élénküléséhez. Az egyéni cégre a járulékokat tekintve is a társas vállalkozás tagjához hasonló szabályok vonatkoznak majd. A módosítás jövőre azt is lehetővé teszi, hogy az egyéni cégek bizonyos feltételekkel az EVA hatálya alá tartozzanak.

Az élettársi kapcsolatok nyilvántartása

2010. január 1-jén lép hatályba az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény azon módosítása, amely létrehozza az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását.

A közjegyzők által vezetett nyilvántartás az élettársi kapcsolatban élőknek – nem csak az adminisztrációs terheket csökkenti, de lehetővé teszi az élettársi kapcsolatban élőknek, hogy egyszerűen és hitelt érdemlően bizonyíthassák kapcsolatuk fennállását vagy fenn nem állását.

A kapcsolat fennállását, illetve annak megszűnését a közjegyzők számítógépes adatbázisban fogják vezeti. Így amennyiben az élettársi kapcsolatot valamilyen jogosultság, így például özvegyi nyugdíj igénylése miatt igazolni kell, a számítógépes adatbázis egyértelműen igazolni fogja, hogy a felek között élettársi kapcsolat áll fenn. A nyilvántartáshoz többletjogosultságok egyébként nem fűződnek, egy kivétellel: a különböző nemű párok esetében a közjegyzői nyilvántartásba vétel egyben apasági vélelmet is keletkeztet, így esetükben nincs szükség apai elismerő nyilatkozatra.

Változások az építésügyi szabályozásban

Az október közepe óta hatályos, az építőiparban jelentős problémákat okozó lánctartozások megfékezését célzó „Biztos kéz” programot január elsejét követően egy további lépéssel terjesztik ki. Így a jövőre meginduló közbeszerzési eljárásokban az építési beruházások tekintetében már kötelező lesz alkalmazni az építtetői fedezetkezelőt, átláthatóbbá téve a kivitelezés finanszírozását és egyben biztonságosabbá a beruházások megvalósítását.

Jelentős előrelépést hoztak az építésügyi szabályozásban azok a kormányrendeleti szintű jogszabályváltozások, amelyek az egyes építési beruházásokhoz szükséges eljárások idejét rövidítették le, egyszerűbbé téve az engedélyezést. A jogszabálycsomag 2009. október 1-jével életbe lépett, 2010. január 1-jével pedig már az integrált eljárás is igénybe vehető. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy az ügyfél egyetlen közreműködő hatósághoz nyújtja be összes kérelmét, az illetékes hatóságok pedig együtt dolgoznak. A folyamat ügyintézési határideje a leghosszabb ideig tartó hatóság engedélyezési szakaszával megegyező. Amennyiben szükséges, a jogorvoslati határidő integrálásával pedig további hónapokkal rövidül az engedélyezés.